2014. július 19., szombat

Első fejezet - Múlt

Xenia.

Első fejezet - Múlt

A mézszínű szalmabálák árnyékot vetettek rám, ahogy elhaladtam mellettük, fent szikrázott a Nap, a bárányfelhők szokásosan vándoroltak az égbolton. A barna strandpapucsom szántotta a füvet, nadrágom telekerült szúrós, kis kör alakú száraz növényekkel. Szemeimbe már milliónyi bogár röpült, amit kifejezetten utáltam, de ennek ellenére haladtam tovább ösztönözve magam a keresésére. A tizedik elhagyott oszlop után, kiszúrtam egy fekete foltot ,ami közeledett felém és én is hozzá, a  felismerés csodájával elmúlt az összes magány ami nyomasztott. Megtorpantam, majd  megsimogattam Tree fejét, selymes bundája csillogott az erős fényben, nyugalommal  töltött el, végre megtaláltam négylábú barátom.  Régi érzéseim visszatértek. Imádtam ezt a tájat nézni, lefesteni sőt, fotózni is, egészen az utolsó napig amíg itt éltem. Szemeim előtt  újra lepörögtek a képkockák, fehér- piros asztalterítőt terítünk le a fekete talajra…Hirtelen visszarángattam az agyam a valóságba, rácsatoltam Tree piros tappancsos nyakörvére prózát és elindultunk megnézni a romokat
      

A ház sötét tökéletlen foltként ékeskedett a pusztában, már távolról észrevehető volt. Falai félig leomlottak, de a helyiségeket meg lehetett különböztetni. Szorosabbra fogtam a hosszú szíjat, közelebb húzva ezzel Treet. Nem akartam közelebb menni, de tudtam nem dolgozhatom fel a történtek, ha nem látom mivé vált a szeretett otthonom. Hajdani szobámból, csak az álomfogóm maradt épen a porrávált ágyam fölött. Levettem a szögről rezzenéstelen arccal, és elindultam anyuék szobájába. A baba ágyából semmi nem maradt, parányi kis teste beleégett a huzatba, ettől kirázott a hideg, felidéztem nagy barna szemeit, mosolyát, mely csupán három fogacskából állt. Elfordultam, éreztem könnyek szöknek a szemembe, nem érzékenyülhetek el, erősnek kell lennem! Ez nem működött anyáék ágyához érve. Apát is úgy találtam mint a csöppöt. Anya az ajtón belső részére került föl.. Zokogástört ki belőlem, Tree értetlenül meredt rám. Összetörtem, és nem érdekelt a tábla miszerint „VESZÉLY! MEGKÖZELÍTENI SZIGORÚAN TILOS! ” és a sárga-fekete csíkos szalag, ami alatt átbújtunk, vagy a tény hogy rám omolhat a szerkezet, esetleg a vörös AUDI az út közepén mérföldekre innen.  A pillanatra volt szükségem, a sírásra, az elengedésre.

 

Előzetes a következő részből:

Mi történt Xeniával és a családdal? Milyen a mostani élete? Miért hívják a kutyát Tree-nek? Mit enged el pontosan? Az emlékeit? Sikerül neki? Várja otthon valaki? Ki ő valójában? Mi ez az egész? 
Olvasd el a következő részt! :)
Érkezés: 2 napon belül

4 megjegyzés:

  1. Szia!Itt a kritikád :)
    Kinézet: Nem vagyok nagy design szakértő.De azért megpróbálom...
    Az összkép szerintem tökéletes.Igaz, hogy a háttér csak egyszinű de annál jobban illik a fejléchez.A fejléced is nagyon szép, bár nem ártott volna rátenni Xeniát vagy esetleg Tree-t.Ami engem nagyon zavar, az hogy pontot raktál na cím után.Cím után pontot nem rakunk, csak esetleg kérdő- és felkiáltójelet.Kíváncsi vagyok hogy az álomfogónak milyen szerepe lesz :)
    Bejegyzések: A fogalmazásod választékos, bő a szókincsed.Nagyon jó hogy nincs szóismétlés :) Viszont a helyesírásra oda kell figyelni.Velem is sokszor előfordul, hogy valamit elgépelek.De mielőtt közzéteszel egy részt, érdemes átolvasni és kijavítani a hibákat.De nagyon jó úton haladsz, és csak így tovább!Remélem a következő rész hosszabb lesz :D Hajrá! :)
    Puszi: Franci :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Halii :33
      Köszönöm a kritikád! Igyekszem figyelni a hibák javítására, és következőleg hosszabb részt hozni, a cím után direkt teszek pontot. Nincs semmiféle okom rá, de így tetszik! :D
      Remélem többször is kapok ilyet, mert inspirál az építő kritika!
      xoxo, Dark Writer

      Törlés
  2. Szia!

    Nagyon szép és egyszerű a blogod! Elkezdtem olvasni a történeted. Csatlakozok az előttem szólóhoz, bő a szókincsed, és ezt meg is csillogtatod a gyönyörű leírásokba. Én is szeretek leírásokat használni, mert harmonikusabbá és szebbé teszik a történetet, azonban vigyázz, ne legyen több a leírás, mint a cselekmény. Figyelemfelkeltő a történeted, kíváncsi vagyok, mit hozol még ki belőle. Én olvasni foglak, ha tetszeni fog a történeted. :)
    Sok sikert hozzá!

    U.I: Ha van kedved, nézz be hozzám, mert nekem is szükségem lenne egy kis kritikára, véleményre, vagy akármire, hogy tudjam meg, hogy viszonyulnak mások az én történetemhez.

    Üdv, Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hali! :))
      Köszönöm a véleményed, és köszönöm hogy velem vagy, és mindent! Bocsi a késői válaszért! :))

      Törlés